Elhalasztás vagy a holnapra való visszatérés művészete, amit ma megtehetünk.
Míg egyesek életmódot tesznek, mások mindent megteszek annak érdekében, hogy elkerüljék az elhúzódás ördögi körét.

A halogatási mechanizmus:

Ez egy olyan univerzális jelenség, amelyet lefordíthatunk önként késleltetve a tervezett feladatokat, amelyek fontosak, és ez a következmények következtében.
Természetesen az ütemterv átszervezése, hogy több hely maradjon fontos feladatnak, nem szükségszerűen a halogatás.
A halogatás rendszerint olyan kellemetlen feladatok esetén fordul elő, ahol a jutalom néha nem létezik, vagy alig érzékelhető.
Ezt a mechanizmust a tudomány igazolja, és valódi konfliktust eredményez az, amit a személynek meg kell tennie, és amit ténylegesen tesz.

És ne gondold, hogy a halogatás csak néhány embert érint.
Egy tanulmány kimutatta, hogy a populáció 20% -a gyakorolná a krónikus halogatást.
A hallgatók a halogatás bajnokai, mivel az 80 és az 90% közé esnek, hogy napi legalább egy órát halogassanak.

Elhalasztás, következmények:

A halogatás következményei számos, és nem korlátozódnak arra, hogy a feladatokat elhalasztják.
Valójában a halogatás az önszabályozás kudarca, és ez nem jelentéktelen, mert egyenesen az általános jólét csökkenéséhez vezet.
Egy olyan személynél, aki halogatja, a stressz, a szorongás és a depresszió szintje magasabb.
Extrém és tartós halogatás esetén a fizikai és mentálhigiénia állapota nagyon rossz.

Hogyan küzdhetünk a halogatás ellen?

Az idő és fogalma alapvető szerepet játszik a halogatásban. Ami problémás, a feladat végrehajtásához szükséges idő gyakran hibás becslése.
A túlzott optimizmus vagy a strucc politikája látható, de mindkét esetben az ember küzd, hogy szembenézzen a valósággal és annak késésével.
Fontos tudni, hogy mi sürgős és mi nem. Más szóval inkább a könnyebb feladatot kezeljük, mint a fontosabb feladatot, azzal az ürüggyel, hogy "feltétlenül meg kell tennie, nem várhat".
Végül haszontalan, akár kontraproduktív, mondani magamnak egyik napról a másikra, abbahagyom a procrastinációt.
Szükség van cselekvési terv kidolgozására, saját magatartás elemzésére és reális célok meghatározására.

Egy egyszerű módszer a tulajdonságok két tényező alapján történő megállapítása:

  • a feladat sürgősségének és hasznosságának mértéke
  • nehézségi szint és nehézség.

A feladat sürgősségének és hasznosságának fontossága mellett növeli a motivációt és a bizalmat.
Válassza ki azokat a tevékenységeket, amelyeket túl sokáig halogat, és ha több is van, válassza azokat, amelyek a legkevesebb erőfeszítést és időt igényelnek.