Bármilyen nyilvánvalónak tűnik is, minden vállalkozás célja az ügyfelek igényeinek kielégítése. Legyen szó egy sarkon lévő helyi élelmiszerboltról vagy egy komplett webes megoldásokat kínáló nemzetközi nagyvállalatról: minden vállalat azt a célt követi, hogy megfelelnek a felhasználói igényeknek.
Bár ez a közkeletű igazság széles körben ismert, nem minden vállalkozás sikeres. A buktató a célközönség valódi kihívásainak és vágyainak felfedezésének és felismerésének képessége. Ez az, ahol a képesség tegyen fel kérdéseket felfedi erejét. A célok eléréséhez a kérdezőbiztosnak jól fel kell ismernie a kérdezőkészséget, figyelmesen kell hallgatnia, és hajlandónak kell lennie elfogadni az eredményeket és a következtetéseket, még akkor is, ha az előzetes feltételezések egy része nem igaz. Mitől jó egy interjú?

Figyelmesen hallgassa meg ügyfeleit

Nem jó jel, ha egy kérdező többet beszél, mint egy válaszoló. Csábító lehet, hogy elkezdje „eladni” ötletét, de ez a megközelítés nem segít megérteni, hogy a potenciális ügyfélnek tetszik-e.
Az egyik legfontosabb szabály, hogy figyelmesen hallgasd meg, amit az interjúalany mond, ahelyett, hogy megosztaná nézeteit és ötleteit. Ez segít a vásárlói szokásokra, tetszésekre, fájdalompontokra és szükségletekre összpontosítani. Így sok értékes információhoz juthat, amely végső soron a termék hasznára válik.
Az egyik legnépszerűbb és leghatékonyabb hallgatási gyakorlat az aktív hallgatás.

READ  Sajátítsa el a projektmenedzsment alapjait

Legyen strukturált az ügyfelekkel

La kommunikáció a vizsgáló között a válaszadó pedig akkor lesz folyékonyan beszél, ha az interjú strukturált, és nem „ugrálsz” össze-vissza témáról témára.
Legyen következetes, és győződjön meg arról, hogy beszélgetése logikusan épül fel. Természetesen nem lehet megjósolni minden kérdést, amelyet feltesz, mivel sok az interjú során felfedezett információkon alapul, de ügyelj arra, hogy az interjúalany kövesse a gondolatmenetedet.

Használja a megfelelő kérdéseket

Ha a beszélgetés zárt kérdéseken alapul, nem valószínű, hogy értékes új információkat tárnak fel. A zárt kérdések általában egyetlen szóra korlátozzák a válaszokat, és nem teszik lehetővé a beszélgetés elhúzódását (például: teát vagy kávét szoktál inni?). próbálja meg nyitott kérdéseket fogalmazzon meg annak érdekében, hogy beszélgetésbe bevonja az interjúalanyt, és minél több információhoz jusson (például: mit iszik általában?).
A nyílt végű kérdés nyilvánvaló előnye, hogy olyan váratlan új információkat tár fel, amelyekre korábban nem gondolt.

Tegyen fel kérdéseket a múltról és a jelenről

A jövőre vonatkozó kérdések nem ajánlottak az interjúban, mivel ezek lehetővé teszik a válaszadók számára, hogy elképzeljék a lehetséges forgatókönyveket, megosszák egymással szubjektív véleményeiket és jóslatokat fogalmazzanak meg. Az ilyen kérdések félrevezetőek, mert nem tényeken alapulnak. Ez egy olyan feltételezés, amelyet a válaszadó fogalmaz meg Ön helyett (például: Ön szerint milyen funkciókat lenne hasznos hozzáadni ehhez a mobilalkalmazáshoz?). A helyes megközelítés az lenne, ha a múltra és a jelenre koncentrálnánk ahelyett, hogy a jövőről beszélnénk (példa: meg tudod mutatni, hogyan használod az alkalmazást? Vannak nehézségeid?).
Kérdezd meg a válaszadókat tényleges jelenlegi és múltbeli tapasztalataikról, kérdezd meg őket konkrét esetekről, milyen nehézségekkel találkoztak a válaszadók és hogyan oldották meg azokat.

READ  Mester nemlineáris felügyelt modellek

Tartson 3 másodperces szünetet

A csend használata a hatékony módja a kérdezésnek. A beszédben lévő szünetek felhasználhatók bizonyos pontok hangsúlyozására, és/vagy minden félnek adunk néhány másodpercet, hogy összeszedjék gondolataikat, mielőtt válaszolnának. Van egy „3 másodperces” szabály a szünetekre:

  • a kérdés előtti három másodperces szünet hangsúlyozza a kérdés fontosságát;
  • egy három másodperces szünet közvetlenül a kérdés után jelzi a válaszadónak, hogy választ vár;
  • a kezdeti válasz utáni ismételt szünet arra ösztönzi az interjúalanyot, hogy folytassa a részletesebb választ;
  • a három másodpercnél rövidebb szünetek kevésbé hatékonyak.