Le vásárlóerő az áruk és egyéb piaci szolgáltatások összességét jelenti, amelyet egy háztartás képes ellátni. Más szóval, a vásárlóerő a jövedelem azon képessége, hogy különböző vásárlásokat hajtson végre. A magas vásárlóerővel rendelkező ország természetesen hozzájárul a fejlődéséhez. Ennek eredményeként minél nagyobb a különbség a jövedelem és a piaci szolgáltatások ára között, annál nagyobb lesz a vásárlóerő.

Ebben a cikkben ötleteket adunk a jobb megértéshezmegnövekedett vásárlóerő.

Hogyan lehet megbecsülni a vásárlóerő növekedését?

Megfigyelhető, hogy az elmúlt években a vásárlóerő relatíve nőtt. Ezzel szemben a franciák többsége azt gondolja, hogy vásárlóereje stagnál, vagy éppen csökken. Tudnia kell, hogy 1960 és 2021 között a a franciák vásárlóképessége átlagosan megszorozzuk 5,3-mal.

Ráadásul a háztartások hiedelmei és a közgazdászok által országonként megállapított vásárlóerő-számok között könnyen észrevehető az eltérés. Valóban, amikor egy statisztikus növeli vásárlóerejét, a háztartás észreveszi, hogy a hónap végén már nem tudja megszerezni azt a piaci árut vagy szolgáltatást, amelyet néhány hónappal ezelőttihez képest megvásárolhatott volna.

Ennek eredményeként a fejlődés, különösen maga a vásárlóerő növekedése érdekli a közgazdászokat, a háztartásokat és a politikusokat.

Fontos kiemelni, hogy az INSEE (Országos Statisztikai és Gazdaságtudományi Intézet) semmilyen részletet nem közöl avásárlóerő változása minden háztartásból. Mert megbecsülni a vásárlóerő alakulását ezért ajánlatos a weboldalakon található konvertereket vagy szimulátorokat használni.

Milyen fogalmakat kell figyelembe venni a vásárlóerő növekedésének becsléséhez?

A vásárlóerő alakulása egész egyszerűen a jövedelemhez (a munkás fizetése, tőkéje, a különféle családi és szociális juttatások stb.) és a piaci szolgáltatások áraihoz kötődik.

Ezért, ha amegnövekedett jövedelem Az árakhoz képest magas, a vásárlóerő természetesen jobban megnő. Ellenkező esetben a vásárlóerő csökken, ha a piaci szolgáltatások árai magasabbak a jövedelemhez képest.

Ezért nem azáremelkedés ami szükségszerűen a vásárlóerő csökkenését jelenti, különösen akkor, ha a jövedelemnövekedés nagyobb, mint az árak növekedése.

Számos fogalom teszi lehetővé a vásárlóerő alakulásának becslését

  • infláció,
  • a fogyasztói árindex,
  • előre lekötött kiadások.

Az infláció a vásárlóerő elvesztéset valuta ami a globális és tartós áremelkedésen észrevehető.

fogyasztói árindex, vagy a fogyasztói árindex, amely segít megbecsülni a háztartások által igénybe vett különböző vásárlások és egyéb szolgáltatások áringadozását. Ez az index méri az inflációt, és lehetővé teszi a vásárlóerő növekedésének kiszámítását. Még a bérleti díjak és a tartásdíjak alakulását is meghatározza.

Előre lekötött kiadások a háztartások alakítják ki, és ezek olyan szükséges kiadások, amelyeket többnyire nehéz újratárgyalni. Tartalmazza a bérleti díjat, villanyszámlát, biztosítási árakat, orvosi ellátást stb.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem a keresett jövedelem az egyetlen mutató a háztartások vásárlóerejének és annak alakulásának mérésére. Fontos figyelembe venni a szociális ajánlatokat és a különféle befizetett adókat. Megjegyezzük tehát, hogy a háztartások vásárlóerejének növekedésének mérése az legyen komplexus.

Milyen intézkedéseket vesznek figyelembe a vásárlóerő növelése érdekében?

A franciaországi sárgamellényes követelések nyomán több szempontot is figyelembe veszünk a vásárlóerő növelése érdekében:

  • a lakhatáshoz kapcsolódó különféle adók eltörlése;
  • növelje az öregségi minimumot;
  • személyi szolgáltatások adókedvezménye;
  • támogatást nyújtanak az ökológiai átálláshoz, például energiautalványt, energiamegtakarítási tanúsítványt, ökológiai átállási bónuszt, konverziós bónuszt stb.

Ezenkívül a törvény három olyan intézkedést vezetett be, amelyeket figyelembe kell venni növeli a vásárlóerőt :

  • speciális vásárlóerő-bónusz, amelyet a társadalombiztosítási járulékokkal nem érintett vállalatok adnak;
  • az illetmény utáni járulékfizetés alóli mentesség a túlóra esetén történik;
  • az általános társadalombiztosítási járulék (CSG) mértéke a helyettesítő bérekre egyes nyugdíjasok esetében 6,6%.